A kockázatok és mellékhatások tekintetében olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét! – hadarják el minden gyógyszerreklám végén. A mondat dallama hamar belénk vésődik – de vajon azt is pontosan értjük, mit jelent?

Amikor egy-egy gyógyszer hatásáért felelős hatóanyag bekerül a szervezetünkbe, a célja, hogy a különböző sejtek működését befolyásolja. Segíteni vagy gátolni próbálja ezeket. Bár az orvostudomány igyekszik a lehető legpontosabban a kóros működésre hatni, de a legtöbb gyógyszernek sokféle hatása, mellékhatása van. Ez például akkor, amikor a lázcsillapító nem csak leviszi a lázadat, de még a fejfájásodat is elmulasztja, kész haszonnak tűnik. Azonban ezek a szerek például a máj működését is befolyásolják.

A szteroidoknak nevezett gyógyszereket számtalan betegség nagyon hatásos kezeléseként ismerjük, egyes betegségek gyógyítását el sem lehet képzelni nélkülük. Ugyanakkor azt tudjuk, hogy mivel nagyon „erős” szerek, nem csak a kóros folyamatokat befolyásolják, de az épeket is megzavarják. Az immunrendszer működését például gátolják, ez pedig ahhoz vezet, hogy a védekezősejtek ügyetlenebből lépnek fel a valódi támadókkal szemben.

Antibiotikumokra nagy szükségünk van ahhoz, hogy a szervezetet megtámadó baktériumokat le tudjuk küzdeni. Ezek a gyógyszerek azonban nem csak az ellenséges kórokozókat pusztítják el, de a testünk saját, baráti baktériumait is – ezért járhat együtt például a gyógyuló mandulagyulladás kellemetlen hasmenéssel.

A kutatók úgy próbálják beállítani be ezeket a hatóanyagokat és kísérő vivőanyagokat, hogy a szervezet ép, jól működő részeiben a lehető legkisebb változást okozzák – ugyanakkor el kell fogadnunk, hogy mindegyiknek van valamilyen nem kívánt mellékhatása is. Éppen ezért oda kell figyelnünk arra, mikor, miből mennyit veszünk be, főleg akkor, ha hosszan kell valamilyen gyógyszert szednünk, esetleg vagy többfélére is szükség van egyszerre. Nincs mese, meg kell kérdezni az orvost. Vagy a patikában a gyógyszerészt.