Sokat hallottál már arról, hogy mennyi egészségügyi kockázatot jelent a felnőttkori elhízás. Magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint, szívinfarktus, májzsírosodás, gutaütés – csupa riasztó fenyegetés azoknak a felnőtteknek, akiknek a súlya meghaladja az ideálisat. A gyerekek egészségét nem szokták félteni a hízástól – inkább a kellemetlen osztálytársak csúfolódásától kell tartani. Sőt, a család kifejezetten büszke szokott lenni a kis hurkás angyalkákra, gödröcskés arcú ördögfiókákra.

Pedig sem a csúfolás, sem a büszkélkedés nem helyes – a túlsúly ugyanis már egészen kisbabakortól kezdve veszélyes az egészségre.

A gyermekkori elhízás

A magas vérnyomás kialakulása, a májban a zsírcseppek elraktározása, a cukoranyagcsere felborulása már gyerekkorban elkezdődik. Azt se feledjük, hogy a fejlődésben levő csontokat-ízületeket mennyire megterheli, ha folyamatosan plusz súlyt kell cipelniük.

Hogy ki számít kövérnek, azt az életkorához, neméhez és a testmagasságához viszonyítva lehet megállapítani.

És ha egyszer megállapították?

Az ember az alkatát nagyrészt a szüleitől örökli, ezen nem tudunk változtatni. Viszont az étkezési és mozgási szokásainkon már igen. Ráadásul gyermekkorban az a nagy könnyebbség, hogy sokszor nem is kell fogyni, elég tartani az embernek a súlyát ahhoz, hogy belenőjön a megfelelő alkatba. Persze ez sem feltétlenül egyszerű – hiszen változtatni kell hozzá a kényelmes szokásainkon. Érdemes végiggondolni, hogy hol vannak a napi menüben megspórolható kalóriák és a napi programba illeszthető kalóriaégetési percek.