A homokozószitát, a tésztaszűrőt még csak-csak el lehet képzelni, de vajon mire lehet jó a szűrővizsgálat?

Képzeld el, hogy vannak olyan betegségek, amelyeknek az elején még alig-alig van valamilyen jele: nem fájnak, nem okoznak kiütést vagy éppen köhögést.

Ugyanakkor léteznek vizsgáló módszerek, amelyek ezeket az apró, korai eltéréseket is észre tudják venni. Ez a módszer lehet egyszerűen az is, hogy az orvos meghallgatja az ember szívét, de lehetnek ennél bonyolultabb, vérvétellel és laborvizsgálattal működő vagy épp egy röntgenkép elkészítésével történő vizsgálatok.

A lényeg mindenképp az, hogy viszonylag könnyen, kényelmesen minél több olyan embert meg lehessen vele nézni, akiket valamilyen betegség veszélyeztet: azaz előfordulhat, hogy van valami bajuk, csak még nem tudnak róla. Nincs olyan, hogy általános szűrés – nem lehet egy-egy vizsgálattal az összes létező betegséget vizsgálni.

A szűrővizsgálatokkal tehát egészségesnek tűnő embereket ellenőriznek, hogy nincs-e már jelen a szervezetükben egyik vagy másik betegség. Ha valaki fennakad a szűrőn, azt utána még alaposabban kivizsgálják: ha felismerik a betegséget benne, akkor el is lehet kezdeni a gyógyítását. Ez azért nagyon szerencsés, mert így általában sokkal hamarabb meg lehet találni egy-egy elváltozást. Márpedig nagyon sok olyan betegséget ismerünk, amelyik annál könnyebben, gyorsabban gyógyul, minél korábban kezdik el gyógyítani.

Különböző életkorokban más és más betegségek indulhatnak el „észrevétlenül” – ezért más és más egészségügyi szűréseket szoktak javasolni.

Figyelj magadra és a családodra! Kérdezzed meg, hogy kinek, mikor milyen vizsgálatra érdemes elmenni az orvoshoz – szinte egészségesen, épp azért, hogy teljesen egészséges is maradhasson!